ZSIDÓK A BABILONI FOGSÁGBAN.

 

A zsidók babiloni fogságából származó táblák kerültek napvilágra

Szük Bendegúz L. 2015.02.17.

 

A közelmúltban közzétett és Jeruzsálemben kiállított ékírásos táblák bizonyítják, hogy a Bibliában leírt babiloni fogság valóban megtörtént. Az iratok bemutatják az elhurcoltak hétköznapjait, gazdasági tevékenységeiket.

Nabukodonozor király vezetésével a Babiloni Birodalom Kr.e. VI. század elején megszállta Júdeát, Izrael országának kettészakadása után még több, mint 300 évig fennmaradt zsidó államot, lakosait több lépcsőben elhurcolta és a birodalom más területein szétszórva telepítette le. A Biblia a zsidó nép történetének ezen szakaszáról beszél a legtöbbet, olvashatunk róla többek közt a Királyok, Krónika, Jeremiás, Ezékiel, Dániel és Eszter könyveiben is. A Királyok könyve többek közt az alábbiakat írja:

Királyok második könyve 25:10,11: “És Jeruzsálem kőfalait köröskörül lerombolta a Káldeusok serege, a mely a vitézek hadnagyával volt. A többi népet pedig, a mely a városban még megmaradt volt, és azokat, a kik Babilónia királyához hajlottak, és a többi népet mind elhurczolta Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya.”

2015 februárjában a jeruzsálemi Bible Lands Museum “Babilon folyóvizeinél” címmel nyitotta meg kiállítását, ahol olyan korábban nem látott ékírásos táblákat is bemutattak, amelyek dokumentálják a zsidó nép mindennapjait Babilóniában [1]. A kiállításon megtekinthető az Al-Yahudu archívum, amely arról az ókori faluról kapta nevét, amely területén a táblákat találták. Al-Yahudu neve júdeai települést jelent, sőt feltehetően a Jeruzsálem névre utal, mivel a babilóniai források a júdeai Jeruzsálemet is így nevezik, tehát a letelepedő zsidók származási helyük alapján nevezték el új településüket. Az archívum 103 táblájának szövegét, angol fordítását és képeit egy kiadványban is közzétették [2].
A táblák a Kr.e. VI. és V. századból származnak. mindegy 90 évet ölelnek fel (Kr.e. 572-484). Kr.e 539-től kezdve Círus perzsa király rendeletére a zsidók egy része visszatért Jeruzsálembe, ugyanakkor sokan a szétszóratásban maradtak, mint a Bibliából ismert Eszter királyné, akihez az egyik jelentős zsidó ünnep is kapcsolódik.

babilontablet

 

A táblákon keresztül az izraeliták mindennapjaiba nyerhetünk betekintést, mezőgazdasági és kereskedelmi feljegyzéseket, elszámolásokat, szerződéseket, ingatlan bérbeadásokat, kölcsönöket, hagyatéki ügyeket dokumentálnak. Bizonyos családok sorsa nemzedékeken át nyomon követhetőek. Az akkád nyelvű táblákat zsidó családok megbízásából babiloni írástudók írták az abban az időben megfelelő babiloni stílusban és jogi formában, a táblák keletkezésük napra pontos dátumával is rendelkeznek. Mindemellett bizonyos táblákon héber vagy arámi nyelvű megjegyzés is olvasható. Az iratokból jól látható, hogy a fogságba hurcoltak hamar beilleszkedtek a helyi társadalomba, gazdaságba, vagyis követték Jeremiás Istentől származó, a Bibliában is olvasható tanácsát, amelyet levél formájában küldött Jeruzsálemből a babiloni foglyokhoz:

Jeremiás 29:4-7 “Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene mindama foglyoknak, a kiket Jeruzsálemből Babilonba vitettem: Építsetek házakat és lakjatok azokban, plántáljatok kerteket és egyétek azoknak gyümölcseit. Vegyetek magatoknak feleségeket és szüljetek fiakat és leányokat, és a fiaitokat is házasítsátok meg, a leányaitokat pedig adjátok férjhez, és szüljenek fiakat és leányokat, és szaporodjatok meg ott, és meg ne kevesedjetek. És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.”

Vallási és a zsidó kultúrához kapcsolódó életükről viszont nem esik szó a feljegyzésekben. Ugyanakkor egyetlen tábla keletkezési dátuma sem esik zsidó ünnepre, valamint a megjelenő több száz személynév közül sok korábban is használt zsidó név. Mindezek arra utalhatnak, hogy a Babilóniában élő zsidók megőrizték identitásukat. Érdekesség, hogy Círus rendelete után megjelenő személynevek egy része utal rendeletére. A Kébár folyó és a Kébár folyó falva kifejezések is többször megjelennek, amely azért jelentős, mert a Biblia tanúságtétele szerint Ezékiel próféta is a Kébár folyó környékére érkezett, tehát ide kerültek a letelepedettek egy része:

Ezékiel 1:1 “És lőn a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam:”
Ezékiel 3:15 “És eljuték Tél-Ábibba a foglyokhoz, a kik lakoznak vala a Kébár folyó mellett, és leülék,”

Ezekben a versekben is láthatjuk a Biblia azon tulajdonságát, hogy pontosan feljegyez történelmi adatokat, földrajzi helyeket, neveket, időpontokat, emiatt alkalmas a történelmi, tudományos vizsgálatra, hitelesítésre.

A leletekből az is kiderül, hogy a zsidók a királytól művelésre alkalmas földeket kaptak, amelyekért cserébe katonai szolgálattal és adóval tartoztak. Több szakértő szerint a leletek jelentősége a holt-tengeri tekercsekkel vetekszik.

Irodalom:

  1. A Bible Lands Museum honlapja
  2. Documents of Judean Exiles and West Semites in Babylonia in the Collection of David Sofer
  3. Kathleen Abraham: The Reconstruction of Jewish Communities in the Persian Empire:The Āl-Yahūdu Clay Tablets