AZ INDONÉZ HOBBIT.

Az indonéz hobbit viszontagságos története

Szük Bendegúz L. (2014.08.15.- 2015.02.25.) www.szuk.hu

2003-ban, Indonéziában talált apró emberi leletekről máig nem derült ki, hogy pontosan miért voltak ilyen kicsik. Talán nem is maga a történet érdekes, mint sem a levonható következtetések.

2003-ban az indonéziai Flores szigetén egy barlangban alig több, mint egy méter magas emberi csontvázra bukkantak. A szenzációs leletet, amelyet az utóbbi száz év egyik legnagyobb régészeti leletének tartottak, a közmédia csak hobbit néven emlegette. Az ausztrál és indonéz kutatók azonban új fajként külön nevet is adtak az újonnan felfedezett, feltételezett embertípusnak: Homo floresiensis. A leletek között egy nem teljes 30 év körüli nő csontváza koponyával (LB1 jelű) és további csontok találhatók meg. A feltételezések szerint a hölgy 18,000 évvel ezelőtt élt és legközelebbi anatómiai rokonai 2 millió évvel korábban Ázsiában és 3 millió évvel ezelőtt Afrikában éltek. A kutatók nem fedeztek fel semmilyen betegség nyomát, a csontvázat arányosnak találták és mivel a barlangban más, hasonló méretű 95,000-13,000 évesnek datált maradványok is voltak, emiatt a feltételezések szerint a Homo erectustól származó és a sok százezer év elkülönülés során gyermekméretűvé fejlődött emberfajt feltételeztek. További érdekesség, hogy a sziget lakói között számos legenda él ezen emberekkel kapcsolatban, ami azt feltételezi, hogy egészen az európaiak megjelenéséig élhettek a szigeten. [1]

lb1

A szenzációnak hamar akadtak kritikusai, akik úgy látták, hogy a modern ember (homo sapiens) egy egyedéről beszélhetünk, amely valamely betegségben, pl. mikrokefáliában (kisfejűség) szenvedett. Számos multidisziplinális tanulmány született 2005-ben és 2006-ban, amely kisnövésű, beteg, de homo sapiens egyedről beszél. [2]

2007. január 29-i PNAS folyóiratban megjelent tanulmányban Dean Falk világhírű paleoneurológus és nemzetközi csoportja a hobbit koponyáján lévő lenyomatokból igyekezett az agy állapotára és fejlettségének szintjére következtetéseket levonni. A hobbit modellezett agyát összehasonlították modern emberek és mikrokefáliában szenvedő emberek agyával, végül megállapították, hogy semmiképpen sem volt mikrokefáliás, azonban agya eltér a mai ember agyáétól, ami egyértelműen arra ad következtetést, hogy egy külön emberi fajról beszélhetünk. [3]

2007. szeptember 21-én a Science hasábjain jelent meg egy cikk, amelyben a Smithonian intézet által szervezett nemzetközi csoport írja le vizsgálati következtetéseit. A tanulmányban az LB1 csontváz bal csuklójának három csontját tanulmányozták. A mai emberszabású majmok és a feltételezett korai emberi ősök csuklószerkezete jelentősen eltér a mai emberétől vagy a neandervölgyiek csuklójától, azonban a hobbit csuklója a korai ősökével azonos, ami azt jelentette a kutatócsoport számára, hogy a mai embertől egyértelműen eltérő, más fejlődési útvonalat bejárt fajról van szó. [4]

2008. márciusában Dr. Peter Obendorf és Professzor Oxnard és nemzetközi csapata a csontokat vizsgálva egészen más következtetésre jutottak. Szerintük a jódhiány által kialakuló törpe kreténizmusban szenvedő emberek a hobbithoz nagyon hasonló csontozattal bírnak és ők is alig több, mint egy méter magasra nőnek. A torzult fejlődést emellett néhány egyéb környezeti tényező is árnyalhatta. Oxnard elmondása szerint: “Majdnem mindenki, aki megvizsgálta ezeket a fosszíliákat, evolúciós nézőpontból tette”. Ők azt feltételezik, hogy a szigeten a jódhiány miatt ez gyakori állapot lehetett és a fennmaradt népi történetek is erről tanúskodhatnak. [5]

2008. decemberében a Minnesotai Egyetem munkatársai a Journal of Human Evolution hasábjain tették közzé a koponya 3D modellezéséből levont következtetéseiket, miszerint a hobbit egyértelműen ember, de külön faj. [6] 2009-ben a Stony Brook Egyetem munkatársai is ugyanerre a következtetésre jutottak szintén modellezéssel. [7]

hobbitfej

2009. májusában a hobbit lábán végzett tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a floresi ember lába primitív karakterisztikákat mutat, kétlábon járt, de nem úgy, mint a modern ember, nem tudott jól futni. Az is megállapítható, hogy a floresi ember lába nem modern ember betegség által módosult lábának felel meg. [8]

2009. decemberében a maradványok statisztikai elemzésével állapították meg, hogy a hobbit külön fajt képvisel. [9]

Egy 2010. szeptemberi tanulmány szerint a hobbit jódhiány következtében kialakuló a pajzsmirigy csökkent működése (hypothyreosis) által okozott kretén ember volt és nem új faj. A kutatók az egészséges modern ember (homo sapiens), az Indonéziában kreténizmussal küzdő emberek és majmok bizonyos jól elkülönülő tulajdonságait, méreteit hasonlították össze, ami alapján egyértelmű bizonyítékát találták, hogy a hobbit kreténizmussal küzdő homo sapiens volt. [10]

További egymásnak ellentmondó tanulmányok és cikkek után 2014. augusztusában a PNAS hasábjain közzétett tanulmányok szerint a csontvázak több éves tanulmányozása orvosi szempontból arra vezet, hogy a legtöbbet vizsgált LB1 egyed Down-szindrómás volt. Olyan karakterisztikákkal rendelkezik, amelyekkel a többi, ugyanazon barlangban feltárt maradványok nem. Ugyanezen csoport megállapította, hogy a koponya térfogata mindeddig nem megfelelően volt mérve, a korábban közzétett 380 cm3 térfogat helyett 430 cm3, amely beleesik a térségben élő mai Down-szindrómások koponyatérfogat tartományába. A Down-szindróma hatását figyelembe véve a csontvázon, arra lehet következtetni, hogy a korábban feltételezett 106 cm helyett 126 cm magas volt, amely magasság a szigeten ma is előfordul. [11]

A fenti következtetések sorát végigolvasva meglepődhetünk a bizonytalanságon és az ellentmondásos információk sokaságán. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a floresi ember példája nem egyedi, inkább általánosnak nevezhető. A népszerű tudományos porondon újra és újra felrepülnek evolucionista szenzációk, amelyek utóéletét ritkán követi a közvélemény, pedig többségük hamar megkérdőjelezésre kerül és cáfolatuk igen gyakran széleskörűen elfogadottá válik. A fenti történet azonban számos kérdést jól bemutat:

Egyrészt felmerül a megfigyelések minőségének kérdése, valamint az, hogy minden alkalommal teljes körültekintéssel történnek-e az elemzések? Emiatt az elsődleges eredmények nem minden esetben mondják el a teljes képet, nagyon óvatosan kell kezelni. A kezdeti értelmezések szerint az evolúció elméletét előtérbe helyező leletek jelentős részéről néhány hónapon belül, továbbiakról néhány éven belül kiderül, hogy nem adnak okot arra a következtetésre, amit kezdetben levonnak belőle. A floresi leleteket számos nemzetközi és magasan kvalifikált kutatócsoport vizsgálta meg, még is 10 évvel az első közlések után merült fel, hogy a kezdeti mérések nem is voltak pontosak, valamint a lehetséges betegségek teljes skáláját sem vették figyelembe. Ezen állításokat azért is lényeges leírni, mert a tudományos leletek értelmezéséhez soha nem szabad előfeltétellel, öntelt büszkeséggel hozzáállni.

Másrészt a különféle kutatócsoportok eredményei között jól különbséget lehet tenni az előzetes várakozásuk és előfeltételezéseik alapján. Ahogy Professzor Oxnard mondta: “Majdnem mindenki, aki megvizsgálta ezeket a fosszíliákat, evolúciós nézőpontból tette”. Tehát ő is világossá tette, hogy nem mindegy hogyan tekintünk egy leletre.Gyermekkoromban a barátaimmal kiástunk a földből néhány ütött-kopott téglát és rögtön komoly régészeti felfedezésnek tekintettük a tárgyakat, ódon várat, letűnt civilizációkat képzeltünk mögé. Ehhez hasonlóan, ha egy orvos, patológus, igazságügyi szakértő vizsgál meg egy csontvázat, egészen más szemmel nézi, mint egy evolúciókutató és teljesen eltérő megállapításokat tehet. Ilyen esetben viszont mindenképpen jelentős súllyal kell az orvosi megközelítést figyelembe venni, hiszen ebben az esetben konkrét adatokkal és meglévő mérési eredményekkel, megfigyelésekkel, adatokkal kerül a lelet összehasonlításra és nem feltételezések alapján.

Harmadrészt az emberek számára a számítógépes háromdimenziós modellezés és szimuláció négy olyan varázslatos szó, amitől a valóság megfejtését várják. Viszont ezek a szavak becsapósak, hiszen a számítógép csak azt teszi, amire programozzák és azokkal az adatokkal dolgozik, amit a kezelője megad számára. Emiatt alapvetően emberi alapfeltevések mentén dolgozik és általában a várakozásoknak megfelelő eredményre jut. Ez jól látható a fenti folyamatban is, ahol a számítógépes modellezések mindig ahhoz a megállapításhoz vezettek, hogy egy új emberi fajról beszélhetünk.

Negyedrészt ezen ügy kapcsán megfigyelhetjük a média viselkedését. Általánosan elmondhatjuk, hogy a média szívesen beharangozza az evolúciót alátámasztani igyekező szenzációkat, különösen, ha a mindennapi ember számára valamely érdekes motívumot tartalmaz (itt l. maga a “hobbit” elnevezés), de a cáfolatokat, kritikákat ritkán, legfeljebb a tudományos médiumok említik. Különösen igaz ez a magyar médiára. Különböző kulcssavas internetes keresésekkel az eredeti híradástól kevés eltérő cikket találhatunk a témában a magyar hálón. Például a közkedvelt Origo tudományos rovatában négy cikket találtam az indonéz hobbittal kapcsolatban, amelyek mindegyike az eredeti evolucionista feltevést igyekszik erősíteni [12].

Ötödrészt a történetben feltűnő, hogy több ízben is figyelembe vették a helyi mondák elbeszéléseit. Ugyanakkor a világ minden táján fellelhető özönvíz és sárkány-dinoszaurusz mondák elbeszélései a tudományos társadalom közvéleményében pusztán vallási és világnézeti okokból figyelmen kívül maradnak, holott némelyike feltűnően pontos és realisztikus leírásokat tartalmaz.

www.szuk.hu
Irodalom:

  1. University Of Wollongong. “Skeleton Reveals Lost World Of ‘Little People’.” ScienceDaily. ScienceDaily, 28 October 2004.
  2. Field Museum. “Compelling Evidence Demonstrates That ‘Hobbit’ Fossil Does Not Represent A New Species Of Hominid.” ScienceDaily. ScienceDaily, 9 October 2006.
  3. Florida State University. “Anthropologist Confirms ‘Hobbit’ Indeed A Separate Species.” ScienceDaily. ScienceDaily, 29 January 2007.
  4. Smithsonian. “New Light Shed On The ‘Hobbit’.” ScienceDaily. ScienceDaily, 25 September 2007.
  5. RMIT University. “Hobbits May Be Human After All.” ScienceDaily. ScienceDaily, 6 March 2008.
  6. University of Minnesota. “‘Hobbit’ Fossils Represent A New Species, Concludes Anthropologist.” ScienceDaily. ScienceDaily, 19 December 2008.
  7. Stony Brook University Medical Center. “‘Hobbit’ Skull Study Finds Hobbit Is Not Human.” ScienceDaily. ScienceDaily, 21 January 2009.
  8. American Museum of Natural History. “‘Hobbits’ Couldn’t Hustle: Feet Of Homo Floresiensis Were Primitive But Not Pathological.” ScienceDaily. ScienceDaily, 6 May 2009.
  9. Wiley-Blackwell. “‘Hobbits’ are a new human species, according to statistical analysis of fossils.” ScienceDaily. ScienceDaily, 19 November 2009.
  10. University of Western Australia. “‘Hobbit’ was an iodine-deficient human, not another species, new study suggests.” ScienceDaily. ScienceDaily, 28 September 2010.
  11. Penn State. “Flores bones show features of Down syndrome, not a new ‘Hobbit’ human.” ScienceDaily. ScienceDaily, 4 August 2014.
  12. http://www.origo.hu/tudomany/elet/20050829kicsi.html
    http://www.origo.hu/tudomany/20090508-uj-faj-az-apro-hobbit-a-homo-floresiensis.html
    http://www.origo.hu/tudomany/20100106-hobbitok-ujabb-elmeletek-a-homo-floresiensis-eredeterol.html
    http://www.origo.hu/tudomany/20121211-homo-floresiensis-igy-neztek-ki-az-igazi-hobbitok.html